Miért vesszük meg január végén a gyereknek a görögdinnyét, szőlőt, paradicsomot a boltban, a szezonális zöldségek- és gyümölcsök helyett?

Szerintünk lehet nemet mondani, csak magyarázzuk el, hogy ebben a tök ízű dinnyében, miért ne keresse a nyár édes ízét és miért íztelen és „sápadt” a paradicsom. Magunknak meg feltehetjük ezt a kérdést: van-e élvezeti értéke olyan „friss” terméknek, amelyik ezer kilométereket utazik, mielőtt a tányérra kerül és csak bosszankodunk, hogy se íze, se „bűze”, pedig milyen sokat fizettünk érte? Szerintünk vissza kellene térnünk a szezonális zöldségek, gyümölcsök fogyasztásához: egyrészt egészségesebbek, másrészt olcsóbbak.

Vannak országok, ahol az üzletek egyértelműen jelzik, minek van éppen szezonja, és ezek a termékek kedvezőbb áron, kiemelten jelennek meg a polcokon. Szerencsére, már itthon is több bolthálózatban tapasztalunk hasonlót, igaz kis mértékben, de hozzánk is kezd elérni ez az irányzat. Igaz, hogy ebben az évszakban a természet pihen, de ilyenkor sem kell lemondanunk a tápláló és vitamindús élelmiszerekről. Néhány az évszakra jellemző hazai főszereplő: burgonya, ami igen gazdag energiaforrás, tele van C- és B6-vitaminnal, káliummal, rostokkal, antioxidánsokkal, magnéziummal és vassal, támogatja az immunrendszert és az emésztést is; a gyökérzöldségek (sárgarépa, pasztinák, zeller, cékla, fehérrépa, stb.) a magas rosttartalmukkal segítik az emésztést, lassan felszívódó szénhidrátjaik pedig kiegyensúlyozott energiát biztosítanak; a káposztafélék (fejes káposzta, kelkáposzta, vöröskáposzta, kelbimbó, karfiol), amelyek kiváló C-vitamin-források, még akkor is, amikor a friss gyümölcsök választéka szűkebb. Mellékszereplők a teljesség igénye nélkül: csicsóka, fekete retek, sütőtök.

Az alapanyagok számos módon elkészíthetők sütve, párolva, főzelékként, levesként vagy salátának, vagy turmixnak is.

Gyümölcsöknél legfőképpen a télálló alma- és körtefajta a meghatározó, gazdag vitamin, ásványi anyag tartalmuk miatt is. A szezonális téli étrendnek fontos része a diófélék, olajos magvak, hiszen egészséges zsírokkal és ásványi anyagokkal látják el a szervezetet. Ugyan nem hazai termékek, de november és február között érnek a különböző citrusfélék, mint például a narancs, mandarin, grapefruit, pomelo, így voltaképpen ezek is remek szereplői a téli étkezésnek. A főszereplők közül szeretnénk a céklára felhívni figyelmüket. Javítja a vérkeringést, segít az erek ellazításában, javítja az oxigénellátást, a vérnyomásra is pozitívan hat, támogatja a máj méregtelenítő folyamatait, segíti az emésztést, és a bélflórát is kényezteti. Próbálják  fermentálással (erjesztéssel) elkészíteni, ugyanis ez egy szuper módszer arra, hogy probiotikus csodává alakítva támogassuk szervezetünket télen. Pici előkészületet igényel, de nagyobb mennyiségben előre is elkészíthető: a reszelt céklát sóval, fokhagymával, köménnyel fűszerezzük és kinyomkodjuk, hogy legyen saját leve. Hagyjuk lezárva szobahőmérsékleten 7 –10 napig, és kész is.

Végezetül egy „elfeledett” érdekes magyar néphagyomány, a Balázsjárás aktualitásként. Balázs neve napján két ünnepet is ünneplünk a gyermekek egészségének és az oktatás „biztosítása” céljából. Február 3-án, Szent Balázs püspök ünnepén a katolikusoknál régi szokás volt, hogy a pap gyertyával megáldja a gyermekek torkát, hogy a torokfájás elkerülje őket. Néhol almát is szenteltek, és a torokfájósok ettek belőle egy szeletet, vagy a levágott héját parázsra tették, megfüstölték, és ezen a napon, a diákok kántálva, házról házra jártak élelmet, alamizsnát gyűjtve maguknak és a szegénysorban élő tanítók részére is.

Összegezve a fentieket: a globalizált élelmiszer-kereskedelem miatt ma már szinte bármilyen zöldséghez és gyümölcshöz hozzáférünk egész évben, de próbáljunk újra visszatalálni a szezonalitáshoz és akkor fogyasszuk a zöldségeket és gyümölcsöket, amikor valóban itt van az idejük, mert az élvezeti értékük akkor az igazi és pénztárcánk is „hálás” lesz érte.

Pénteken 10.00 és 18.00 órától a Zugrádióban

Zugrádió – Zugló hangja