Miért érdemes közösségi közlekedést használni a rendszeres autózás helyett? Milyen fejlesztéseket tervez Zuglóban a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), hogy ösztönözze a közösségi közlekedés használatát, így Zugló és Budapest is tisztább levegőjű, élhetőbb város legyen? Kovács Bendegúzt, a BKK szóvivőjét kérdeztük ezekről a témákról.

Zuglóban milyen fejlesztések voltak a közelmúltban, és milyen fejlesztéseket terveznek a közeljövőben a közösségi közlekedés használatának ösztönzésére?

Kovács Bendegúz: A közelmúltban több közlekedési fejlesztés is zajlott Zuglóban. Teljesen megújult a Vezér utca burkolata és a Fogarasi úti csomópont. 2022-től fokozatosan meghosszabbítottuk a 82-es trolit. A 69-es villamos vonalán pedig megjelentek az alacsonypadlós villamosok. Sőt, azt szeretnénk, ha a jövőben még több CAF-villamos járna ezen a vonalon, ehhez viszont a meglévő infrastruktúra fejlesztése szükséges. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt években jelentős előrelépés történt a kerületi kerékpáros hálózat fejlesztésében is.

A BKK-nak jelenleg is számos trolibusz-közlekedést érintő fejlesztési terve van. Például infrastruktúrafejlesztés kezdődhet a Kassai tér és a Mexikói út metróállomás környezetében, így hatékonyabbá válhat a 82-es trolibusz közlekedése, Az Állatkerti körút és az M3-as felüljáró irányában egy új trolivezeték építése valósulhat meg, amely segíteni fogja Zugló és a belváros közötti troliközlekedést. Emellett a Földalatti korszerűsítése és meghosszabbítása is célunk, amely érintheti a kerületet. A Fogarasi út felújítása is szerepel a BKK terveiben, hiszen sajnos már rossz állapotban van. Ám ezek a munkák csak akkor kezdődhetnek el, ha forrás is lesz hozzájuk.

Nyilván az örök kérdés a négyes metró és a mindig zsúfolt Bosnyák tér problémája. Vannak-e konkrét tervek ennek megoldására? Ott számíthatnak-e pozitív értelemben vett változásra a zuglóiak?

A metró fejlesztése jelentős pénzügyi vonzata miatt még nem a közeli évek kérdése. Az M4-es metró meghosszabbításának egyik fő nyertese a XIV. kerület lenne, ám a beruházás megvalósításának tervezett ideje még bizonytalan. A BKK stratégiai szinten tervezi a Thököly úton a kötöttpályás, zéróemissziós közlekedési módok fejlesztését. A tér éppen jelentős átalakuláson megy keresztül, ami a megállók elhelyezkedését is módosítani fogja. Bízunk benne, hogy egy szebb és az utazók szempontjából is kedvezőbb kialakítás jön létre.

A márciusi bérletreform után mit tapasztaltak a tömegközlekedésben?

A teljes árú Budapest-bérlet a Pest vármegyebérlet, illetve a választék bővülése ellenére megőrizte népszerűségét, aminek nagyon örülünk. Azt érezzük, hogy a fővárosiak érzelmileg is ragaszkodnak a Budapest-bérlethez, hiszen ez a termék egy picit a mi városunkat, a mi lakhelyünket is szimbolizálja.

Azonban a pénzügyi célok mellett az is fontos, hogy a márciusi változás milyen hatással lesz a közlekedési szokásokra. Hogy erre a kérdésre választ kapjunk, meghatároztunk több helyszínt és járatot, ahol a korábbihoz képest gyakrabban gyűjtünk forgalmi adatokat. Kifejezetten azért, hogy lássuk a változásokat, illetve, hogy adatalapú döntéseket tudjunk hozni a jövőben. Pontos képet csak később kaphatunk, de mi itt a BKK-nál nagyon bízunk benne, hogy egyre többen fogják felfedezni a közösségi közlekedés előnyeit. Budapest a világ egyik legjobb közösségi közlekedési hálózatával rendelkezik, az utazások felét ma is közösségi közlekedéssel tesszük meg. Az a célunk, hogy 2030-ra 10-ből 8 utazás fenntartható módon, gyalog, kerékpárral vagy közösségi közlekedéssel valósuljon meg.

Hogyan lehet meggyőzni egy rendszeresen autóval közlekedő embert, hogy ne az autóját használja, hanem szálljon fel a buszra, a metróra, villamosra, trolira?

Sajnos nehezen, mert a szokás nagy úr. Sokszor még akkor is ragaszkodunk a megszokott útvonalainkhoz és közlekedési eszközeinkhez, amikor azok egyébként nem a legideálisabbak. Pedig elég lenne egy picivel több nyitottság, és kipróbálni a vonatot, a villamost, vagy épp a MOL Bubit, hogy a Budapesten közlekedők rájöjjenek, igenis vannak olyan időszakok és helyzetek, amikor ezek a járművek versenyképesebbek, mint egy személyautó.

Sok jó ok van arra, miért érdemes közösségi közlekedést használni a rendszeres autózás helyett, és ezek között csupán az egyik érv a pénz. Bár kétségtelenül, az egyik legfontosabb. Ugyanis egy tele tank benzin ára ma már 35 ezer forintra is rúghat, miközben egy család, amelyet 2 felnőtt és 2 diák alkot alig 20 ezer forintért egy hónapig korlátlanul használhatja a BKK járatait és ma már a MÁV vonatait is Pest vármegyén belül. Óriási különbség! Ráadásul az autó esetében ott van még az úthasználati díj, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, hogy az állandó szervizköltséget már ne is említsem.

Természetesen van olyan élethelyzet, amikor az autó a legjobb megoldás, de ha tisztább, fenntarthatóbb életkörülményekre vágyunk, akkor fontos, hogy nyitottak legyünk az összes többi közlekedési módra is. Én a BKK munkatársaként erre a nyitottságra biztatom a zuglóiakat: Váltsanak közösségi közlekedésre! Tegyenek próbát, üljenek trolira, biciklire! Az autónak természetesen helye van a mindennapjainkban, de ha élhetőbb Zuglót, élhetőbb Budapestet szeretnénk, akkor néha-néha bizony ki kell szállnunk az autóból.

Zugló Önkormányzata ingyenes éves diákbérletet biztosít a 15-25 év közötti diákoknak, támogatva ezzel a közösségi közlekedés használatát.