Emlékmentők címmel nyílt rendhagyó tárlat a Zuglói Civil Házban. A Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely olyan szokásostól eltérő közösségi kiállítással lépett a közönség elé, amelynek minden darabja a kerület lakóitól származik és a zuglóiak papírra vetett visszaemlékezésein, emléktárgyain, családi és archív fotóin keresztül mutatja be, hogy milyen volt egykor a városrészünk.

A kiállítás megnyitó képes időutazással kezdődött, melynek keretében a szervezők vetített fotókon mutatták be a régi Zuglót.

„Kerületünk helytörténete minden zuglóit érdekel, mert önmaga, illetve családja révén annak maga is a része” – emelte ki kiállítást megnyitó beszédében Rózsa András polgármester, hozzátéve: mindig szívesen nézi meg a kerületről készült régi fényképeket, amelyek megmutatják, hogy az évtizedek alatt mennyit változott a városrészünk, hogyan éltek és dolgoztak a korábban itt lakók, hogyan épültek fel a lakótelepek és egy-egy ingatlan milyen volt egykor.

„A kiállításon végigtekintve jó érzés látni, hogy közös múltunkból nemcsak az épületek, hanem a hozzájuk kapcsolódó emberek történetei is megőrződtek” – fejtette ki a  polgármester, aki szerint ez nagyon fontos, mert így nem merülnek feledésbe azok az ismerősök, barátok, szomszédok és rokonok, akik esetleg már nincsenek velünk, hanem kerületünk közös emlékezetében tovább élnek.

„Köszönöm mindazoknak az emlékmentőknek a munkáját, akik időt és energiát fektetnek bele, hogy a közösség számára felkutassák és megőrizzék városrészünk múltját” – mondta Rózsa András, megjegyezve: 32 éve él Zuglóban, ezalatt sok változás történt a kerületben. Első hallásra talán hosszúnak tűnik ennyi idő, de ez az időszak eltörpül amellett, amit a tárlatnyitón megjelent, az esemény előtt vele múltjukról beszélgető éltesebb korúak megéltek, illetve amit a tablószövegek és a képek elbeszélnek.

A kiállítást Majkó Zsuzsa, a Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely vezetője, a tárlat koncepciójának kidolgozója mutatta be.

„Ez egy olyan kísérleti kiállítás, amilyet még soha nem csináltunk” – hangsúlyozta a Helytörténeti Műhely vezetője, hozzáfűzve: a tablók szövegét nem a kiállítás rendezői, hanem zuglói visszaemlékezők írták. A vitrinekben kiállított tárgyak és a fotók döntő többségét a kerületi családoktól kapták. Majkó Zsuzsa külön felhívta a figyelmet az első tablóra, amely szövegét igazi kincsnek nevezte. A visszaemlékező Fülöp Ferenc 1917-ben kamaszként költözött Zuglóba és visszatekintését az 1970-es években a Hazafias Népfront honismereti csoportja felkérésére vetette papírra.

A Helytörténeti Műhely vezetője azt is elmondta, hogy az Emlékmentők című közösségi kiállítással a szervezők kettős célt tűztek ki maguk elé.

„Egyrészt szerettük volna bemutatni a Helytörténeti Műhelynek átadott azon a visszaemlékezések egy részét, amelyeket egykori és jelenlegi zuglói lakosok írták le az utókor számára, másrészt, hogy megmutassuk, szűkös források mellett, a közösség erejével is életben lehet tartani egy gyűjteményt” – fogalmazott Majkó Zsuzsa.

A kiállítást megtekintők a visszaemlékezésekből megismerhették, hogy milyennek látták az itt élők a maguk korában Zuglót. A tablókon több olyan fotót tekinthettek meg, amelyek a nyilvánosság előtt még soha nem szerepeltek. Az érdeklődők a vitrinekben is számos érdekességgel találkozhattak, köztük a filmgyár és a kerületi iskolák múltját felidéző  emléktárgyakkal, az Öv utcai egykori Zsolnay-gyár termékeivel és megnézhették Rákosfalva legendás gyermekorvos, dr. Szabó Barnabás legszemélyesebb tárgyait. Az eseményen Mack András működött közre, aki a Mese egy zuglói házról című írását olvasta fel. A tárlatnyitón megjelent Győrffy Péter és Várnai László önkormányzati képviselő is.

Az Emlékmentők című kiállítás a Zuglói Civil Házban november 4-ig tekinthető meg munkanapokon 9-19 óra között.