Egyre több ember keresi az egészséges élelmiszereket a boltok polcain, amire a gyártók is felfigyeltek, ezért igyekeznek az igényeket kielégíteni.
A csomagolásokon egyre többször találkozunk a vásárlásösztönző energiaszegény, cukormentes, zsírszegény, vegán, bio, laktózmentes, gluténmentes megjelölésekkel. Sajnos azonban ezek a termékek is tartalmazhatnak különböző adalékanyagokat.
Van egy mondás: „Mindent kerüljünk, aminek az összetevőlistáján 5-nél több összetevő szerepel”. A teljesség igénye nélkül, szeretnénk most ezzel kapcsolatban, néhány dologra felhívni a figyelmüket.
Az áruházak polcain alig találunk olyan terméket, amiben ne fordulna elő élelmiszeradalék. Ezen anyagok felhasználását szigorúan szabályozzák, és rendszeresen felülvizsgálják a legújabb tudományos eredmények alapján – de, nem árt, ha odafigyelünk rá.
Több mint 300 E-számot engedélyeztek eddig az EU-ban az élelmiszerfeldolgozó iparban. Csak néhány ezek közül “konyhanyelven”:
Térfogatnövelő szerek (növelik a tészta, pékáru térfogatát); töltőanyagok (elsősorban a zsírokat helyettesítik velük); ízfokozók (gyakorlatilag valamennyi feldolgozott élelmiszerhez adják); komplexképző anyagok (hatástalanítják az élelmiszerekben lévő esetleges nehézfém maradványokat); hajtógáz (például a tejszínhab ennek segítségével fújható ki a flakonból); habzásgátlók (például a lekvár főzése során használják); stabilizátorok (megakadályozzák az anyagok elbomlását és ülepedését); hordozó anyagok (segítik a többi adalékanyag elkeveredését az élelmiszerben); csomósodást gátlók; bevonó szerek (megakadályozzák az élelmiszerek kiszáradását).
A felsorolt anyagokból is láthatjuk, hogy felhasználásuk szinte elkerülhetetlen, ha „étvágygerjesztő termékeket” akarunk vásárolni. Ezért is érdemes mindig elolvasni a teljes összetevőlistát, és gyanakodni, ha sok E-szám van feltüntetve a csomagoláson.
Egészségügyi szakemberek által kerülendő néhány adalék: Nátrium-nitrát E251: feldolgozott húsokban találhatjuk meg; szulfitok (E 221-228): üdítőitalokhoz, gyümölcslevekhez, aszalt gyümölcsökhöz és burgonyatermékekhez adják hozzá; karamellszínezék (E 105): üdítőitalokban, sörben, barna kenyérben, csokoládéban, süteményekben, jégkrémben is megtalálható; ételszínezékek (E100-180); aszpartam (E 951): főként a diétás és cukormentes készítményekben található, de rágógumiban, cukorkában, üdítőitalban, fogkrémben is előfordul.
Összegezve az eddigieket: legfontosabb a tudatos vásárlás és az összetevők következetes ellenőrzése.
Törekedjünk minél több friss, szezonális, lehetőleg jó minőségű alapanyagot használni; lehetőség szerint, kerüljük a félkész és késztermékeket, és az étteremben, pékségben vagy hentesnél se legyünk gyávák elkérni az E-számos listát, ha már „tudatosak” vagyunk. A minimálisan feldolgozott, friss termékek mindig kevesebb kockázatot hordoznak.
Minél kevesebb E mentes falatot kívánok mindenkinek!
