A nyaralásokból visszatérve, „beindult az élet” lakóhelyeink közösségeiben. Holnap, szeptember 9-én a Mogyoródi úti Sportpályán jótékonysági főzőverseny, gasztrofesztivál lesz – ezen a hétvégén több helyszínen is, például a józsefvárosi Mátyás téren.
Erről jutott eszembe, hogy a bográcsban készített ételek 80%-hoz kenyeret eszünk. Népi étkezéseink alapja a kenyér, és mi, magyarok a kenyeret is kenyérrel eszünk. Nem csak fogyasztjuk, de beszédünkben szinonimaként is használjuk: munkaadó kenyeret ad, az állástalannak kenyérgondjai vannak; a legjobb barát kenyeres pajtás; aki öreg, megette kenyere javát; a nagy vita kenyértöréshez vezet.
Étkezésre legkorábban árpát és zabot használtak, a rozs a népvándorlás korában terjedt el. A kenyér valószínűleg ősmagyar kori jövevényszó, feltételezhetően a lepénykenyeret jelentette. A középkor végétől a kelesztett kenyér vette át a helyét.
A kenyérfogyasztásunk folyamatosan csökken, az éves átlagos kenyérfogyasztás fejenként 72 kilogrammról 50-52 kilogrammra csökkent a tavalyi évben, míg az ára egy év alatt 52,7 százalékkal drágult. Sajnos a közeljövőben sem várható árcsökkenés, mert hiába enyhül a sütőipari termékek ára, más költségelemek (energiaárak, bérköltség) még mindig jelentősen befolyásolják.
Talán többen egyetértenek velem: szerintem a kenyér legjobb része a vége, a sercli. Ehhez kapcsolódóan, érdekességképpen hol és hogyan nevezik a kenyérvéget? gyürke – nyugati országrész; fara – keleti országrész; durca, pipölle, – Békés megye; domó, dumó – Borsod-, Heves megye. Zuglóban több kiemelkedő pékség is üzemel, – például a BreadPit, a Belga, csak hogy néhányat említsek – amiket érdemes felkeresni a hétvégi főzőversenyek előtt, ha finom kenyeret ennék a versenyételek mellé.
A XVI. és XVII. században igazi sátorosünnep volt, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek és a törvénykezés is szünetelt. Rendszerváltás óta sok helyen ismét felelevenítették a szüreti felvonulásokat, bálokat. Ahány hely, annyi népszokás. A legények elmennek a főcsikóslányért és a bírói párért, ezután elkezdődik az ünnepség, a felvonulás és a napot lezáró bál.
A kávé fogyasztása a török étkezés elmaradhatatlan kellékeként vált ismertté a középkori Magyarországon. A szájhagyomány szerint az 1680-as években a váradi pasa egyik janicsárja marasztalta Thököly Imrét így: „Ne siess Uram, hátra vagyon még a fekete leves!”
A legenda szerint, a fóti Fáy András borospincéjében, 1842. őszén, Jedlik Ányos magával vitte a buborékos vizet, a világ első szódásüvegében és elkészítette a legelső fröccsöt. A bor és szódavíz mennyisége alapján különféle nevű fröccsök léteznek.
Honnan ered a görögdinnye neve? Ki hogy választ dinnyét: paskolgatva, szaglászva, kopogtatva, görgetve, foltot keresve, szárat vizsgálva? Mindenkinek megvan a saját módszere a „tuti” kiválasztásra, de - a lékelés megszüntetése óta – kell hozzá szerencse is, hogy a legédesebbet megtaláljuk. Összehasonlító bolti árak a Boltvadászban
