„Hiába a parfüm, a drága ruha, ha szavadat kíséri egy bűzös doha. Ki fogselymet nem lát, s a nyelvét se mossa, annak a lehelete a sárkányok jussa.” Bár csak a jövő hét eseménye, de mi már most megemlékezünk róla.

Március 20. a Szájhigiéna Világnapja, célja, hogy emlékeztessen minket: a fogaink épsége nemcsak a mosolyunkról, hanem az egész szervezetünk állapotáról árulkodik.

Egy kis történelem: az ókori egyiptomiak és babiloniak úgynevezett „rágóbotokat” használtak. Ezek ágak voltak, amiknek egyik végét szétnyűtték, így egy ecsetszerű felületet kaptak, de égetett tojáshéjjal, hamuval is polírozták rágószerveiket.

A középkor: sokan durva vászonnal dörzsölték a fogaikat, vagy egyszerűen sós vízzel öblögettek. 1498-ban Kínában feltalálták az első, mai értelemben vett fogkefét. Ez vaddisznószőrből készült, amit csont- vagy bambusznyélbe rögzítettek.

A 18. században égetett kenyér vagy szenesített por volt a fogkrém elődje. Az első tubusos fogkrémet Dr. Washington Sheffield fogorvos vezette be 1892-ben, miután látta, hogy a festőknek szánt tubusok mennyire praktikusak. 1938-ban megjelent az első nylon sörtéjű fogkefe. A magyar kiskereskedelemben a kiegyezés után (1867) jelentek meg az első nagy „slágermárkák”, mint az Odol szájvíz, a Kalodont fogkrém, a Diana fogpor és fogvíz és a Baeder-féle fogkrémek.

A gyógynövények különböző felhasználása szerves része a szájápolásnak évezredek óta, mint például az orvosi zsálya, kamilla, körömvirág (gyulladáscsökkentők), kakukkfű, borsmenta (fertőtlenítők), szegfűszeg, édes kömény (fájdalomcsillapítás, frissítés).

A mai kor szájápolásának három alappillére a : mechanikai tisztítás (fogmosás naponta legalább kétszer): köztes tisztítás (fogselyem vagy fogközkefe használata): kémiai védelem: fluoridos fogkrém vagy szájvíz használata a zománc erősítésére.

Egy kis statisztika:felmérések szerint egy magyar állampolgár évente átlagosan 1,5 – 2 darab fogkefét (az ideális évi 4 darab helyett), 3,5 – 4 tubus (75 ml-es) fogkrémet használ el.

A magyar felnőttek körülbelül 67%-a mos fogat naponta legalább kétszer, míg fogselymet vagy fogközkefét a lakosságnak a 20-22%-a használ rendszeresen.

A kevés elhasznált eszköz közvetlen összefüggésben állhat azzal, hogy Magyarországon a 60 év feletti korosztály jelentős része (becslések szerint közel fele) küzd teljes vagy részleges fogatlansággal, és már a 13-14 éves gyerekeknek is átlagosan 3-4 maradandó foga szuvas vagy hiányzik.

Néhány híresség, akik a téma „arcává” váltak. Napóleon megszállott tisztaságmániás volt. A fogkeféje ezüstből készült, lószőr sörtékkel, és még a száműzetésbe, Szent Ilona szigetére is magával vitte. George Washington, akinek mire elnök lett, már csak egyetlen saját foga maradt. A fogsora elefántcsontból, vízilóagyarból, sőt, sajnos vásárolt emberi fogakból készült, amiket rugókkal rögzítettek. Mivel a rugók állandóan szét akarták lökni az állkapcsát, Washingtonnak folyamatosan össze kellett szorítania a száját – ezért olyan mogorva és feszült az arca a dolláron és a festményeken.

Freddie Mercury híres volt a túlharapásáról, ami négy plusz fogának köszönhetett a felső állkapcsában.

Katy Perry, aki a saját bevallása szerint napi 6 alkalommal mos fogat.

Julia Roberts egy interjúban árulta el, hogy szódabikarbónával mossa a fogait, hogy fehérek legyenek.

És egy bizarr rekord a végére. A világ legdrágább foga nem egy gyémánttal kirakott fogsor, hanem Isaac Newton egyik foga. 1816-ban Londonban adták el egy árverésen 730 fontért (ez mai értéken kb. 10-12 millió forint).

A vevő állítólag gyűrűbe foglaltatta és ékszerként hordta. De egy a lényeg: mindig tartsuk tisztán fogainkat, ínyünket és a nyelvünket.

A cél a plakk (bakteriális foglepedék) eltávolítása, amely a fogszuvasodás, a fogkő és az ínygyulladás fő okozója.

És így tiszta szájjal tiszteleghetünk a hétvégén a Szabadság hőseinek emléke előtt.