Boltvadász – Fröccstörténelem

Vajon mire gondolt Vörösmarty Mihály az alábbi verssorokkal?

„Fölfelé megy borban a gyöngy; Jól teszi. Tőle senki e jogát el Nem veszi.”

Természetesen a közel 200 éves és 2013-ban a Hungarikumok közé is bekerült, nyári frissítőre, a fröccsre.

A legenda szerint, a fóti Fáy András borospincéjében, 1842. őszén, Jedlik Ányos magával vitte a buborékos vizet, a világ első szódásüvegében és elkészítette a legelső fröccsöt. A bor és szódavíz mennyisége alapján különféle nevű fröccsök léteznek.

A fröccs elnevezést alkalmazzák más szeszes, sőt nem szeszes italkeverékekre is, de a lényeg, hogy hazánk nemzeti hűsítője! Az ital lényege nem a bor minősége, vagy a víz szén-dioxid-tartalma, sokkal inkább az alkotó elemek keverési aránya, amelyből ötven-hatvanféle is közismert.

Csak néhány érdekesség – de tudom, hogy mindenkinek meg van a saját, jól bevált keverése és csak a borozgató ember képzelőereje szabhat határt – a Krúdy fröccs 9 dl bor+1dl szóda, Puskás fröccs 6dl bor+3dl szóda, FIDESZ fröccs 2dl bor+1dl szóda, Újházy fröccs szóda helyett kovászos uborka leve, Deák-bólé kevés bor „hőbörgő vízzel” megcsapatva.

Latinovics Zoltán kedvence volt a harmatos, nagypermetes fröccs, ami fél liter rizling fölött elspriccelt egy adag szóda, és ami a borban landol, az a „harmat”.

Sok történelmi ismeret és kocsmai bölcsesség kellene annak elmagyarázásához, miért nevezték tömbházmesternek a háziúr nevű fröccsöt, beöntésnek a lámpás nevű keverést, a harmatgyenge sóherfröccsöt vagy a maflást és még sorolhatnánk.

A fröccsnevek mögött megbúvó önirónia maradjon a mi titkunk.

Kapcsolódó cikkek