
„Lomtalanítás az utcán, mindenki túlad mihaszna cuccán. Sántító szutykos szék, ide-ide, csak tessék…” Lackfi János
Vigyázz, kész, rajt ! Június 30-án indul Zugló lomtalanítása, ennek apropóján a mai kalligráfiám:
Budapest lakosai 1830-ig az udvari vagy utcai szemétdombokon halmozták fel a keletkező háztartási hulladékot, melyet lovaskocsival kellett elszállítaniuk a hatóságilag kijelölt területekre. 1879-től a hulladékot csak szemétszállító vállalkozó viheti el.
Az első komolyabb szeméttelep Kispesten a Cséry-telep volt, mely ifj. Cséry Lajos szemétszállítóról kapta a nevét még 1893-ban. Az 1930-as évektől központilag szervezett, megelőző tűzrendészeti tevékenység volt a lomtalanítás. Az épületek padlásain felhalmozott tűzveszélyes lomok kiürítése és összegyűjtése volt a cél és ezt a házőrségparancsnokság
A főváros az első gépesített szemétgyűjtő autókat a Keller und Knappich
Innen jött a pesti nyelvbe a kukásautó elnevezés. 1953-ban minisztériumi utasításban hulladékgyűjtő bizottságok alakultak, melyek még az úttörők fém- és papírgyűjtési akcióit is koordinálták.
A szocializmus idején rájöttek, hogy az újrafeldolgozás hasznos lehetne népgazdasági szinten. „Gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded!” szólt a jelszó az 50-es években hazánkban.
A lomtalanítást a ma ismert formájában az FKF indította el kísérleti jelleggel, 1967-ben. Ebben az évben 5.000 m3, 1982-ben 120.000 m3, 2022-ben 32.000 tonna nagydarabos lom került a fővárosi utcákra.
A lomtalanításon való guberálás korábban megengedett volt, de 2013-tól törvénybe ütköző elzárást és pénzbüntetést maga után vonzó cselekedet, bár a jelenség azóta is virágzik. A városi legendák szerint guberálás közben találtak már Rippl-Rónai festményt, több százezer eurót köntös-zsebben, aranyat cipős-dobozban.
Viszont tény, hogy a Fortepan 2010-ben ötezer, jórészt lomtalanításokon talált fotóval indította a fotóarchívumát. És akkor szemezgessünk a boltok, szeméthez, lomtalanításhoz kapcsolódó termékeiből.



