Nyertes balkonkertészek a Zsálya kertben

A Zsálya közösségi kertben folytatódott a „Legyen ön is Balkonkertész!” nyereményjáték díjátadója. Az eseményen a 27 szerencsés nyertest a vegyszermentes kertészkedéshez szükséges gyakorlati tanácsokkal látta el Zombory Pál, Zugló főkertésze és a terményeket biztosító Borhy Kertészet képviselője. Majd Gyöngyösi Emese, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatója számolt be a „Fenntartható élelmiszertermelés, rövid ellátási láncok” lényegéről, ahogyan azt a Padlizsán kertben is tette, ahol az ötven nyertes közül 23-an vették át a nyereményeiket.

Zugló Önkormányzata egy Európai Uniós pályázat keretében indította el a nyereményjátékot és megbízta a ZUG Közösségi Kertekért Egyesületet az esemény lebonyolításával, melynek során a Borhy Kertészet szakmai együttműködésével ötven balkonládát, háromféle fűszernövénnyel, két paradicsompalántával és virágfölddel biztosítottak a pályázóknak.

„Nagy volt az érdeklődés, száznál több olyan zuglói lakos jelentkezett, akiknek – a pályázati feltételeknek megfelelően – a balkonon kívül nincs más területük a kertészkedésre”- mondta el lapunknak dr. Pánczél Mária, a ZUG Közösségi Kertekért Egyesület elnöke.

Az egyik szerencsés nyertes, Viktória először a közösségi oldalról, majd egy hirdetés kapcsán értesült a pályázatról.

„Nagyon szeretem a növényeket, virágokat, igyekszem zöldíteni a lakás részeit és a folyosót. Mióta sikerült szereznünk pár ládatartót, amit fel tudtunk szerelni az ablakba, azóta évente két-három alkalommal cserélem a virágokat benne.”- mesélte Viktória, aki amiatt is örült, hogy nyert a pályázaton, mert gyermekkorában a szülei telkén mindenféle zöldséget és gyümölcsöt termesztettek. Így a balkonládás kertészkedést is most már örömmel próbálja ki.

Gyöngyösi Emese kutató előadásában elmondta, hogy a múlt évszázad közepéig még magától értetődő volt, hogy az emberek többsége a saját élelmiszerellátásának nagyját háztájiból fedezte, és csak azt vásárolta meg, amit ő, vagy a baráti-rokonsági körében más nem tudott megtermelni. Ami az asztalra került, annak eredete a legtöbb esetben pontosan lekövethető volt.

„A világ azonban megváltozott”- folytatta a kutató. „A városi emberek többsége pedig inkább már csak díszkerteket tart fenn, az élelmiszertermelést szinte teljes egészében külső szereplőkre bízza. Szerencsére a fenntartható élelmiszertermelés és fogyasztás városi környezetben is megvalósítható, amennyiben jobban odafigyelünk az áruk termelési módjára és helyére. Ebben segítenek nekünk a rövid élelmiszer ellátási láncok, melyeknek számos formája ismeretes. Természetesen az első és lehető legkézenfekvőbb módszer az, ha kicsit visszatérünk a gyökereinkhez, és felfedezzük a kertészkedésben rejlő örömöket és hasznokat. Akinek hétvégi telke vagy saját kertje van, akár már pár négyzetméter veteményessé alakításával, gyümölcsfák ültetésével is sokat tehet azért, hogy részlegesen (akár csak egy-egy élelmiszertípusból) önellátóvá válhasson.” – újra felhívta a figyelmet, hogy Zuglóban működik a Zuglói Kenyérközösség a Mogyoródi úti sportpálya területén, ahova ellenőrzött gazdaságokból maguk a gazdák hozzák fel a termékeket.

Kapcsolódó cikkek