Gyermekpszichológus, prevenciós koordinátor, mentálhigiénés szakember tartott előadást a Felhők a gyermekkor felett: kiút a gyermek- és ifjúkori depresszióból című konferencián. A programon kerekasztal-beszélgetés is segített abban, hogy jobban körbejárhassák a témát.
November 20-a a gyerekjogok világnapja – az önkormányzat ennek apropóján szervezte meg a konferenciát, és a tervek szerint ezentúl minden évben megtartják, hiszen része a gyermekjóléti koncepciónak is. Kinisch Andrea, a területért felelős alpolgármester köszöntőjében elmondta, az idei esemény célja, hogy a szakértők bemutassák: milyen károkat okozhat a szorongás és a depresszió a gyerekek lelkében és testében, hogyan ismerhető fel a probléma, milyen előzményei vannak. Nem utolsó sorban segítséget nyújtsanak abban, hogy mit tehetnek a szülők, a pedagógusok a szűkebb és tágabb közösség. „Hiszek benne, hogy ez közös felelősségünk. Ezeknek a gyerekeknek és szüleiknek segítségre van szükségük, és nekünk az a dolgunk, hogy mindenben támogassuk őket” – hangzottak az alpolgármester szavai.
Deliága Éva gyermekpszichológus szerint, ha probléma van, nem lehet egyedül a gyerekre fókuszálni, az egész családot, a környezetet is vizsgálni kell, hiszen csak így jöhetnek rá a viselkedése hátterére. Mint fogalmazott, a pandémia, a háború a felnőttekben is szorongást okozhat, ez pedig azt eredményezheti, hogy a kicsikben meginog azt, hogy a világ egy biztonságos hely. Az is előfordulhat, hogy nem szeretnének iskolába menni, nem mennek át egyedül a lakás egy másik helyiségébe, ha nincs ott senki. A szakember felhívta a figyelmet az online tér veszélyeire is, szerinte az sérülékenységet okoz, de például a különböző kihívások egyenesen veszélyesek is lehetnek. Rámutatott, a szorongáson, a kényszerességen és az önsértő magatartáson a felnőttek úgy tudnak segíteni, ha értő figyelemmel hallgatják meg a gyerekeket. Deliága Éva a függőségekről is beszélt, a számítógép-függőség kapcsán úgy véli, azok veszélyeztetettebbek, ahol nincs elfogadó, szerető családi közeg. – Lehetőség van arra, hogy jó irányba változzanak, ha van legalább egy felnőtt az életükben, legyen az szülő, családtag, pedagógus, bárki, aki felkarolja őket – szögezte le.
A NyugiOvi foglalkozásokról és a Békés Iskolák Programról Adler Katalin, a Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft. prevenciós koordinátora beszélt Mit teszünk a kortárs bántalmazás ellen Zuglóban? című előadásában. Fizikai, verbális, kapcsolati és kíber – sorolta a kortárs bántalmazás fajtáit, és kiemelte azt is, hogy annak szereplői a bántalmazott, a bántalmazó és szemlélők. Utóbbiak felelőssége nagy, hiszen ha nem engedik, vagy jelzik, csökkenthet a probléma, éppen ezért az a céljuk, hogy a szemlélőkből védelmezők váljanak. Adler Katalin hangsúlyozta, a bullying következményei között van a szorongás és a depresszió is.
A 4-7 éveseket célzó óvodai foglalkozások főszereplője Szepi a Földönkívüli, akit korábbi lakóhelyén bántalmaztak, ezért csendes, visszahúzódó. – Öt héten keresztül meséli a történetét, a hét elején levelet küld, amit mindig izgatottan várnak a kicsik. Az öt alkalom alatt öt csoportszabályt fektetnek le – magyarázta a prevenciós koordinátor. Integrálható, gyakorlatias, rugalmas – egyebek mellett ezek jellemzik a Békés Iskolák Programot, amihez a pedagógusok óriási elkötelezettségére van szükség.
A konferencia, amelyen zsúfolásig megtelt a Lipták Villa, kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott. Deliága Éva, Adler Katalin és Tapasztó Orsolya mentálhigiénés szakember vitatta meg a témát, a moderátor pedig Ónody-Molnár Dóra újságíró volt. Szóba került, hogy a gyerekek elárasztottak, ami azt jelenti, hogy mindenhonnan ömlik rájuk az információ. Ezzel kapcsolatban Tapasztó Orsolya elmondta, őt már az is megrémíti, ami a most másodikos kisfiát eléri, és retteg attól, hogy amikor majd telefont kap gyermeke, ott lesz a zsebében az egész világ. Deliága Éva hangsúlyozta, megváltozott a digitális kultúra, rengeteg a kütyü a családokban, ezért szerinte a szülőknek határokat kell szabni, megállapodni egymással, hogy mit és mennyit engednek meg a gyereküknek. Adler Katalin pedig úgy véli, ha van egy támogató, szerető szülői háttér, család, akkor könnyebb kijönni az online térből. „A kamaszkor átmeneti zűrzavar, fontos, hogy ne csak elvárásaink legyenek, beszélgessünk a gyerekünkkel, ha valamit közölni akar, dobjuk el kapát, kaszát és figyeljünk rá” – fogalmazott.
A szakemberek mindannyian egyetértettek abban, hogy a szülők önismerete kiemelten fontos, ezen túl a példamutatás is elengedhetetlen, de lényeges az is, hogy a gyerekek tudják, anyukájuk, apukájuk is félt gyerekkorában és szabad hibázni is.
