Zugló Anno – Artézi kutak Zuglóban

Meglepő elmélettel állt elő a XIX. század hatvanas éveiben Zsigmondy Vilmos bányamérnök. Kutatásai alapján úgy vélte, hogy a Budai-hegységet alkotó vízzáró dolomitréteg minden bizonnyal a Duna pesti oldalára is áthúzódik, így valószínű, hogy Pesten is található hévíz, de jóval mélyebben mint Budán.

1866-ban beadvánnyal fordult Pest város tanácsához, amelyben engedélyt kért, hogy a városligeti köröndnél saját költségen artézi kutat fúrhasson. Bár elméletét számosan megkérdőjelezték a városnak kétségkívül jól jött volna egy új, tiszta vizű kút, ezért támogatták Zsigmondy ötletét.

A fúrást 1868. novemberében kezdték, a terv szerint két évig tartott volna és hozzávetőlegesen 50 000 Ft költséggel számoltak. Végül majdnem 10 év és 200.000 Ft után megtörtént a csoda: Forró termálvíz tört fel a mélyből, a mai Hősök tere kellős közepén. Ez a vízfúrás volt a maga idejében Európa legmélyebb fúrása (971 m)

A Széchenyi fürdő és a Városligeti tó mellett jutott időnk a Paskál strand történetére is.

Kedden 10.00 és 18.00 órától a Zugrádió műsorán

Zugrádió – Zugló hangja

Kapcsolódó cikkek