Aranyasszony vagy a Bőség havába léptünk. 2008. óta augusztus első péntekén tartják a nemzetközi sörnapot, a folyékony kenyér ünnepét, mely egy kis amerikai sörözőből terjedt el és több mint száz országban szerveznek ez alkalomból rendezvényeket.

Egy kis késéssel, de szeretnénk erről az ünnepről érdekességekkel megemlékezni.

A sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel, Észak-kínában 9000 éves, Szudánban 7000 éves edényben sörmaradványokat találtak, de az ókori-egyiptomban a piramisépítő munkásokat is sörrel fizették ki – a bérük körülbelül 3,7 liter volt-.

Az Ókori Történelmi Enciklopédia szerint úgy hitték, hogy a sör biztonságosabb ital, mint a víz, mivel a káros anyagok kiforrtak belőle.  Azonban a kora középkorig a söröket inkább árpa-lének kéne hívnunk, mert hiányzott belőlük a komló. A sörfőzés hagyománya, fejlődése a kolostori szerzetesekhez kapcsolódik.

„A szerzetes söre az élet, a víz pedig a halál.” mondták, mivel a higiéniai körülmények a házi előállítások során nem voltak éppen megfelelőek, valamint a nagyböjti, adventi időszakokban ez jelentette a legalapvetőbb táplálékot a szerzeteseknek. Úgy tartják, hogy ők terjesztették el a komló felhasználást is a sör készítésénél Nyugat-Európában. Hammurapi babiloni király törvényoszlopán már szabályozták a készítését, 1516-ban Bajorországban már sörtisztasági törvényt is hoztak.

Magyarországon minden földtulajdonos főzhetett és kimérhetett sört – ez volt a jattolási jog. Idővel a serfőző céhek helyét átvették a serfőzdék, majd a sörgyárak, majd a söripari konszernek, de napjainkban ismét jelentősen nő a kézműves sörfőzdék száma is.

Néhány szó a gyártásról is. Gabonából, leggyakrabban árpából, vízből, komlóból és élesztőből készül. Két fő típusa van: az ale (magasabb hőmérsékleten erjesztett) és a lager (alacsonyabb hőmérsékleten erjesztett), de erjesztési eljárásuk alapján 3 nagy csoportba is sorolhatjuk: spontán, alsó és felsőerjesztésű sörök, de még sok típusú besorolással lehetne folytatni a sort- vagy a sört. A magyar sörgyártás az utóbbi években jelentős mennyiséget állít elő, és bár a termelés csökkenést mutat, még így is megelőzi Írországot és Szlovákiát az uniós rangsorban.

2024-ben a magyar sörüzemek összesen 4,95 millió hektoliter sört gyártottak a Telex cikke szerint. És a mértékkel fogyasztott sörmennyiség néhány érdekesebb kedvező hatásáról is essen szó. 90 %-a vízből áll, így a nélkülözhetetlen vizet, ízletes formában juttathatjuk szervezetükbe. Csehországban és Lengyelországban a súlyos vesekő-betegeknek az orvosok egyenesen felírják a sört, vízhajtó hatása miatt.

Igazi csodaszer a hajnak, mert nem csupán frissíti, de könnyen formázhatóvá, ragyogóvá is teszi –próbáljuk ki bátran, mert a sör illata rövid időn belül elpárolog és ragacsos sem lesz tőle a hajkoronánk. És, hogy az alábbi mondásnak van-e tudományos, gyakorlati magyarázata, azt döntse el mindenki saját maga: Sörre bor bármikor, borra sör meggyötör!

Mértékkel fogyasztva: kedves egészségünkre!