Három tojás megy a sivatagban. Az első azt mondja: – Előttem a Szahara, hátam mögött van két tojás.
A második ezt mondja: – Előttem van egy tojás, mögöttem is van egy tojás. A harmadik ezt mondja:
– Előttem van két tojás mögöttem van két tojás.
Hogy lehet ez? A harmadik tükörtojás. ha-ha-ha

Komolyra fordítva a mondandónkat. A tojás a magyar étrend egyik legalapvetőbb, legteljesebb értékű és legnépszerűbb fehérjeforrása. A szervezetünk a főtt tojás fehérjetartalmának 90%-át képes hasznosítani, míg a nyers tojás esetében ez az arány mindössze 50% körül van.

Az elmúlt években a hazai tojáspiacot jelentős hatások formálták, például a fogyasztási-, tartási szokások, járványok. Az utóbbi időszakban három meghatározó tényező a madárinfluenza (kényszervágások szűkítették a kínálatot), az állatjóléti átállás (ketrecmentes kezdeményezések) és a termelési költség befolyásolta. A fogyasztói ár a korábbi évek inflációs csúcsai után stabilizálódott, sőt most épp olcsóbb is lett. A bolti ár 60-150 Ft/darab körül alakul, az árkülönbségeket a méret, tartási mód és kiszerelés befolyásolja.

Itt is érdemes nézni az árcímkéken feltüntetett egységárakat! A magyar lakosság egy főre jutó éves tojásfogyasztása 230-240 darab (ez 13-14 kg/fő/év). A rekord fogyasztó Mexikó, ahol az egy főre jutó éves tojásfogyasztás meghaladja a 390-400 darabot. Az árérzékenység miatt a vásárlók egyre tudatosabban keresik az akciókat és a nagyobb (pl. 30 darabos) kiszereléseket. A prémium (bio és szabad tartású) tojások iránti kereslet mérsékeltebb, míg a mélyalmos tojás lett a legnépszerűbb választás.

A hazai üzletláncok kínálatában jelentős szerkezeti váltás zajlik. Míg korábban a ketreces tartás egyeduralkodó volt, napjainkra a ketrecmentes opciók jelentős teret hódítanak. A piaci részesedésből a ketreces ~45-55%, a mélyalmos ~35-45%, szabadtartás ~5-8%, míg a bio (öko)~1-3%. Az üzletekben kapható tojások döntő többsége (80-85%) hazai termelésből származik, a fennmaradó 15-20% főként Lengyelországból és Szlovákiából érkezik. Minden forgalomba hozott héjas tojáson kötelező feltüntetni a származást és a tartást azonosító pecsétet. Azt tudták, hogy a minőségmegőrzési idő, a tojásrakástól számított legfeljebb 28 nap lehet?

A tojásfogyasztás kultúrája, története és globális szokásai tele vannak meglepő és szórakoztató tényekkel is. A világ legkisebb tojását a kolibri tojja, míg a legnagyobbat a strucc – ami kb. 25-30 tyúktojásnak felel meg). A tojáshéján mintegy 7 000-17 000 pórus található, amelyeken keresztül a tojás lélegzik, oxigént vesz fel és nedvességet bocsát ki, ezért is megfontolandó a tárolás előtt megmosni, mert a víz lemossa a természetes védőréteget, így a baktériumok (pl. szalmonella) könnyen bejutnak a pórusokon keresztül. Az ókori rómaiak lakomái mindig tojással kezdődtek és gyümölccsel végződtek – innen származik a „A tojástól az almáig” szállóige.

Franciaországban a hagyomány szerint a séfek magas, ráncolt fehér sapkáján található 100 ránc azt a 100 különböző módot szimbolizálja, ahogyan egy profi szakács el tud készíteni egy tojást.

Végezetül egy jó tanács az otthon nem tudjuk mióta tárolt tojás frissesség-ellenőrzésére: a vízteszt. Ahogy a tojás öregszik, a tompa végén lévő légkamra egyre nagyobb lesz, így az idős tojás lebegni kezd a víz felszínén. Ilyenkor gondolkodjunk el a fogyasztásán és inkább vízzel elkeverve komposztba vagy a kerti- szobanövények talajába, szerves tápanyagként használjuk fel. „A tojás a születés és az elmúlás egyszerre, a törékeny burokban múló idő. Egy tojásból minden lehet.” írta Jim Kwik.