Tegyük rendbe!
A „Fanta-botrányt” követően, szeretnék Önökkel megosztani egy rövid ismertetőt az üdítőitalokkal kapcsolatban.
Több szempontból is csoportosíthatók (szénsav tartalom, gyümölcslé tartalom, ízesítőanyag tartalom, külső megjelenés-szűrt, rostos-), de alapvetően az 5 legismertebb:
- szénsavas üdítőitalok,
- gyümölcslevek,
- gyümölcsnektárok,
- gyümölcsitalok és
- teaitalok.
Az energia- és sportitalok nem üdítőitalok!
Kezdem a botrányos Fantával:
Általában a szénsavas üdítők 12%-nál kevesebb gyümölcslevet (esetünkben itthon ez 5% narancskoncentrátum), növényi kivonatot, vagy ezek keverékét tartalmazza, de készülhet csak aromaanyaggal is.
Egy felmérés szerint, ahol megterem a narancs, ott jellemzően nagyobb az üdítő narancstartalma és ez vonatkozhat a többi gyümölcsízesítésre is. Ami csak kizárólag aromából készül, fel kell tüntetni a csomagoláson az „ízű” szót és a termék címkéjén is csak stilizált gyümölcs fotó használható.
A gyümölcslevek kategorizálása, ennél jóval összetettebb. Lének nevezhető az az ital, mely nem tartalmaz hozzáadott cukrot, édesítőszert, és gyümölcstartalma 100% (ez lehet sűrítmény is – a boltokban kapható levek, szinte kizárólag pasztőrözött sűrítményből készülnek).
Hogy miért sűrítményből, mert a szezonálisan érő gyümölcs, friss levét csak így tudják egész évben a boltokban biztosítani. A bió üzletekben kapható, nem sűrítményből készült termékek szavatossági ideje, jóval rövidebb, ezért sem lesz belőlük „dömping” áru.
A gyümölcsnektár is sűrítmény és víz elegyéből készül, de itt már megengedett a hozzáadott édesítők használata és a gyümölcstartalomnak 25-50% között kell lennie. Ami már 25%-nál kevesebb gyümölcsöt, hozzáadott édesítőszert vagy cukrot is tartalmaz annak a megnevezése csak ital lehet, és ez igaz bármelyen üdítőre is.
A szörpöknél is megtalálható a kategorizálás, például szörpnek is csak az nevezhető, aminek 33% a gyümölcstartalma, ami lehet lé, velő, vagy püré is.
Tehát érdemes nagyítóval böngészni az címkék apró betűs részeit is, amennyiben tudatosabb fogyasztók vagyunk. Remélem sikerült a rövid útbaigazítás a megnevezések tengerében és gyümölcsben bőséges szép napokat kívánok Mindenkinek!
Év eleji visszatekintés és tervezgetés: Jövedelemadó már az 1800-as évek óta volt Magyarországon, majd az 1950-es évek elején ez abbamaradt; a franciák már 1954-ben bevezették az ÁFA-t; 1988-ban a rágóguminak 70%-os különadója volt.
December 13-át, Luca napját gonoszjáró napnak tartották, ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. A boltokban, piacokon a karácsonyi időszakban értékesítik az éves halfogyasztás 30-35 százalékát és a legkelendőbb áru a ponty. A KSH által kiadott statisztikától eltérően a Privátbankár Árkosár felmérése 10 százalékot meghaladó éves drágulást mért a hazai hipermarketekben az élelmiszerek körében.
Hallotta? A ma ismert Black Friday kifejezésnek semmi köze a karácsonyi bevásárláshoz. 1965. novemberében kaotikus állapotok uralkodtak a hálaadás utáni pénteken Philadelphiában. Innen ered a kifejezés, melynek névadója a helyi rendőrség volt.
A néphit szerint a mennyországban mindenkinek van egy égő gyertyája. Csaknem két évezrede használjuk ezt világító, melegítő, elcsendesítő, hangulatot varázsoló tárgyat. Készítették már gyékényből, faggyúból, de cetek ondójából is vontak ki viaszos anyagot. Honnan ered a hiedelem, ha valaki gyertyáról gyújt rá, meghal egy matróz? Megírja a Boltvadász mindenszentekre készült kiadása
