A minap hallottuk az 1969-es slágert és erről jutott eszünkbe a ropogós, enyhén édes ostya és kíváncsiak lettünk az eredetére. Magyarországon egy fő átlagosan évente 3,5–5 liter jégkrémet és fagylaltot fogyaszt, ami nagyjából 35–45 millió liter fagyasztott édesség eladását jelenti évente, a bolti jégkrémeket és a cukrászdai/fagyizói eladásokat is figyelembe véve. Képzeljék ez a mennyiség jelentősen elmarad a skandináv országokétól, ahol a hűvösebb idő ellenére is évi 9–12 liter is elfogy fejenként.
Nade miből is szeretjük legjobban nyalni ezt a nyári édességet: természetesen a fagylalttölcsérből, ami nem egyetlen ember hirtelen ötlete volt, hanem a higiéniai kényszer, a szakácskönyvek kísérletezése és egy legendás világkiállítási együttműködés találkozásából született meg. A 19. század közepén az utcai árusok kis üvegpoharakból árulták a fagylaltot. Kinyalták a fagylaltot, majd visszaadták a poharat az árusnak, aki egy vödör kétes tisztaságú vízben gyorsan elöblítette azt a következő vevő előtt. Ez a hanyag fertőtlenítési eljárás jelentősen hozzájárult anno a kolera és a tuberkulózis terjedéséhez, emiatt több városban be is tiltották az üvegpoharas árusítást.
Az első ehető, tölcsérszerű ostyareceptek francia és angol szakácskönyvekben az 1800-as években jelentek meg. A nagy áttörést az 1904-es St. Louis-i Világkiállítás hozta. A legenda szerint Ernest Hamwi szír gofri-árus tölcsérré csavarta a meleg gofrit, hogy kisegítse a szomszédos fagylaltost, akinek kifogytak a tálkái. Ez a kombináció azonnal óriási sikert aratott a látogatók körében. Innentől már ismert lett és fejlesztésnek indult szerte a világban. A fagylalttölcsér nemcsak a hétköznapi nyarak elengedhetetlen kelléke, hanem a Guinness-rekordok és a gasztronómiai érdekességek kedvelt tárgya is. A világ legmagasabb, 3 méteres tölcsérét 2015-ben Norvégiában állították elő. Isztambulban, Gökhan Şahin 132 gombóc fagylaltot tudott kisúlyozni egyetlen, alig 7,3 cm átmérőjű normál tölcsérben. De a fagylalttölcsér témakörét még számtalan izgalmas irányból is meg lehet közelíteni.
Miért nem ázik szét rövid időn belül – a tölcsér belső falát zsírban gazdag réteggel vonják be -, vagy milyen szerepet játszik a tölcsér 45°-os szögű kúp alakzata – a gombóc pont annyira süllyed a tölcsérbe, hogy a súlypontja alacsonyra kerül (nem billen ki), de nem préselődik bele annyira mélyen, hogy szétfeszítse az ostyát -.
A tölcsér mára már átlépte a hagyományos búzaostya kereteit. A látványosság, a textúrák játéka és a nemzetközi ízek ötvözése határozza meg a legújabb trendeket. A világ fagyizóiban és street food piacain jelenleg a legnépszerűbb, formabontó tölcsérek: a japán hal alakú taiyaki, a hongkongi buborékgofri, a spanyol churro cone fahéjas-cukros tölcsér, vagy a már nálunk is ismert kürtőskalács-tölcsér.
Amennyiben otthon készítenénk el (ami elég macerás), akkor a tökéletesen ropogós fagylalttölcsér-ostya titka a magas cukortartalomból fakadó karamellizációban, a megfelelő zsiradékmennyiségben és a gyors formázási technikában rejlik. A megsült tészta ugyanis csak addig alakítható, amíg tűzforró, amint lehűl, azonnal megszilárdul és roppanóssá válik, ami nem csupán egy kellemes kísérőjelenség, hanem a fagylaltevés több érzékszervre ható élményének az egyik legfontosabb eleme is.
Szakemberek mérései szerint élvezeti értékének akár 30–50%-át is a hallásunk és érzékelésünk alakítja ki. Tehát a roppanás nem csupán az ostya mellékhatása, hanem minőségi garancia a frissességre és egyben ízfokozó is. A prémium jégkrémgyártók és kézműves cukrászdák óriási energiát fektetnek abba (például belső csokoládéréteg alkalmazásával), hogy a tölcsér még az utolsó falatnál is megőrizze ezt a hatást. Végül, de nem utolsó sorban, napjainkban ez az ostya a fenntartható csomagolás egyik úttörő példája.
Mivel a fagyi „csomagolása” 100%-ban ehető, semmilyen műanyag- vagy papírhulladék nem keletkezik utána, ezért kísérleteznek ma már ehető kávéscsészékkel és tálkákkal is a tölcsér mintájára. Az üzletekben, webshopokban már 30-40 forint/darab körüli áron meg tudjuk vásárolni a nyalni-valónkhoz a ropogós kiegészítőt. Mert tudják: „Nyalni csak úgy lehet, ha élvezzük az ízeket.”
Pénteken 10.00, 14.00 és 18.00 órától a Zugrádióban
Zugrádió – Zugló hangja
Az emberiség egyik legfontosabb és legsokoldalúbb kultúrnövénye. Miután Kolumbusz Kristóf elérte Amerikát, a kukorica pillanatok alatt elterjedt az egész világon. A kukoricahaj valójában egy szexuális szerv, botanikai szempontból ezek a szálak a növény bibéi és minden egyes kukoricaszemhez pontosan egy szál haj tartozik. A sorok száma kivétel nélkül mindig páros. Pénteken 10.00 és 18.00 órától a Zugrádió műsorán.
Nem a jéghideg ételek jelentik a megoldást.Tippek és házi praktikák ételekhez, italokhoz, az éjszakai hőség átvészeléséhez, de még az autósoknak is tudunk adni néhány hasznos tanácsot. Pénteken 10.00, 14.00 és 18.00 órától a Zugrádióban
A mérkőzések 90 perce - és az azt övező hetek - alatt teljesen átírja a mindennapi vásárlási és étkezési szokásokat. A sörgyárak számára a hajnali közvetítések komoly kihívást jelentenek, hiszen a szurkolók többsége nem fogyaszt alkoholt a hétköznap hajnali mérkőzések alatt. Pénteken 10.00 és 18.00 órától a Zugrádió műsorán.
A Római birodalom katonái menetelés közben az út szélére köpködték a magokat, így a cseresznyefa-vonalak évszázadokon át mutatták a római utak nyomvonalát, többek között a mai Magyarország (Pannónia) területén is. Boltvadász szerdán 10.00 és 18.00 órakor a Zugrádió műsorán. Zugrádió - Zugló hangja
