A nyár és a szabadság hírnöke a fülre akasztott piros szemek és az első ehető ékszer

Június eleje az igazi cseresznye- és meggydömping kezdete. A kertek kora nyári képéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a fák zöldjéből felvillanó mélyvörös „gömbdíszek” látványa. A hazai agrárgazdaság egyik legizgalmasabb, legmagasabb kockázatú hírnökei.

A cseresznye és közeli rokona, a meggy, évszázadok óta meghatározó szerepet tölt be a Kárpát-medence kultúrájában, gasztronómiájában és kereskedelmében. A cseresznye Dél-Európától és Kis-Ázsiától egészen Észak-Iránig őshonos. Európai karrierjét a hírhedt római hadvezérnek és gourmanak, Lucullusnak köszönheti, aki i. e. 74-ben hozta el a nemesített változatokat Rómába Pontus régiójából. A birodalom katonái menetelés közben az út szélére köpködték a magokat, így a cseresznyefa-vonalak évszázadokon át mutatták a római utak nyomvonalát, többek között a mai Magyarország (Pannónia) területén is.

Ezzel szemben a meggy egy zseniális természeti hibrid: a vadcseresznye és a törpe csemetemeggy spontán kereszteződéséből született a Fekete-tenger vidékén. A két gyümölcs magyar elnevezése hűen tükrözi népünk vándorlását. A „meggy” szavunk az egyik legősibb, finnugor eredetű gyümölcsnevünk, ami bizonyítja, hogy őseink már a honfoglalás előtt gyűjtögették a vadon termő változatokat. A „cseresznye” ellenben délszláv jövevényszó (črešnja), amelyet a Kárpát-medencébe érkező magyarok az itt talált szláv népektől vettek át a gyümölccsel együtt.

A meggy termesztésében hazánk európai szinten igazi nagyhatalom. A mintegy 13 000 hektáron elterülő ültetvényeken termő magyar meggy egyedülálló, savanykás-édes ízvilága, magas sav- és cukortartalma miatt a nyugat-európai konzerv- és hűtőipar prémium alapanyaga. A megtermelt mennyiség csaknem 70-80%-a ipari feldolgozásra és exportra kerül.

A cseresznye ezzel szemben egy sokkal szűkebb, mindössze 2 500 hektáros területet tesz ki a hazai gyümölcsösökben, mert a termesztés kockázata hatalmas (tavaszi fagyok, érési időszakban lehulló eső: a szemek megszívják magukat vízzel, a héj kireped, a monília nevű gombás fertőzés pedig órák alatt képes megsemmisíteni a teljes évi termést), ám gazdasági értéke kiemelkedő. A cseresznye szinte kizárólag friss piaci gyümölcs.

Bár meggyből termelünk a legtöbbet, friss gyümölcsként meglepően keveset, mindössze 0,5–0,9 kg-ot fogyasztunk belőle fejenként évente. A meggyet a magyarok inkább, befőttként, lekvárként, gyümölcsléként vagy a cukrászsüteményekben fogyasztják. A friss cseresznye piaci fogyasztása eléri a 0,4–0,8 kg/fő/év értéket, ami a mindössze 4-6 hetes szezont figyelembe véve rendkívül magas. A cseresznye ára a főszezonban is tartósan a 2 500 – 3 500 Ft/kg-os áron érhető el, amivel végérvényesen prémium, alkalmi luxuscikké vált, míg egy üveg meggybefőtt (350g gyümölcs tartalom) 1 100 – 1 500 Ft-os áron. Hogy miért? Mert kizárólag kézzel lehet szedni, a munkaerőhiány, a növekvő bérek, a hűtve szállítás költsége drasztikusan megdobják az önköltségét.

A cseresznye és a meggy világa tele van lenyűgöző tényekkel. Kevesen tudják például, hogy a cseresznye azon kevés élelmiszerek egyike, amely természetes forrása az alvási ciklust szabályozó melatoninnak és nem igazán ajánlott fagyasztva tárolni sem, mert a kiolvadás során vizesedik, összeesik és elveszíti a ropogósságát.

Tudták például, hogy a Japánban és világszerte csodált díszcseresznyefák (a Sakura ünnep sztárjai) csak dísznövény változatok és nem hoznak termést? De a mi legnagyobb büszkeségünk a Guinness Rekordok Könyvéhez köthető. Bár a világ valaha mért legnagyobb és legnehezebb, 33,05 grammos cseresznyéjét Olaszországban nevelték fel, a gyümölcs a Carmen fajtához tartozott, ami egy ízig-vérig magyar nemesítésű fajta.

Sajnos a klímaváltozás, a kiszámíthatatlan tavaszi fagyok és a nyári aszályok miatt a hagyományos, öntözetlen ültetvények kora lejárt. Egy modern cseresznyés kialakítása ma már elképzelhetetlen számítógép-vezérelt csepegtető öntözés, fagyvédelmi gyertyák vagy szélgépek, valamint a jégverés és a repedést okozó eső ellen védő fóliarendszerek, esővédő tetők nélkül. Bár egy ilyen ültetvény létesítési költsége hektáronként a 35–45 millió forintot is elérheti, a kiszámítható, prémium minőségű, ízletes, ropogós áru az egyetlen záloga annak, hogy a magyar cseresznye és meggy a jövőben is kapható legyen a hazai üzletekben, és versenyképes maradjon az európai piacon.

Kívánunk mindenkinek a forró júniusi napokra friss cseresznyés-meggyes enyhülést!