Csak ülj le, pihenj egy kicsit!

Gondolom, már mindenki túl van a tavaszi nagytakarításon és a húsvéti nagybevásárláson ezért javaslom, hogy csüccs! és egy finom kávé mellett olvassák végig ezt a kis rövid húsvéti szösszenetet. Mivel már Nagypéntek van, boltzár, ezért nem vadászunk.

Nem tudom, hogy hányan tudják az olvasók között, hogy miért változó ünnep a húsvét. Utánajártam és hát nem olyan egyszerű a magyarázata. 325-ben az első nikaiai zsinat határozata alapján a húsvét vasárnapját a csillagok állása határozza meg, a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap. Az idő múlásával az utókor próbált ennek eleget is tenni, de a húsvét időpontjának nem csak csillagászati, hanem egyházi jelentősége van. 1582-ben „összehangolták” – amennyire lehetett – a csillagokat és a keresztény naptárt. A katolikus egyház nyitott egy közös fix dátum kijelölésére az ortodox felekezettel, de amíg nincs egyesség addig keleten minden nap korábban kel ugyan a Nap, de Jézus majdnem minden évben később támad fel.

Az egyházi ünnepen túl a húsvét elválaszthatatlan része a nyúl, akit Ostara pogány istennőtől eredeztetik. VIII. században az angol Szent Béda szerzetes feljegyzése szerint az istennő egy sebzett madárra bukkant. Hogy megmentse az életét, nyúllá változtatta, ám az kissé félre sikerült. Az állat a külsejét tekintve nyúllá változott, de továbbra is képes volt tojni. Tapsifülesünk hálából azért, hogy megmentették az életét, az istennőnek tojásokat ajándékozott.

Német források szerint, viszont nekik köszönhetjük a csoki nyulat és tojást. A XVI. században gyöngytyúkot – rövidítve haselt-  és annak tojásait ajándékozták egymásnak az emberek. Idővel  a hasel, hase lett, ami németül nyulat jelent. Döntse el mindenki maga, hogy melyik mítosz a szimpatikusabb.

Ja és a tojásról, mint a húsvét másik jelképéről se feledkezzünk meg. Régen a termékenység ősi szimbólumaként tekintettek. A tojásfestés művészete „pysanka” néven ismert, hagyománya pedig Ukrajnából ered.

És ha még továbbra is érdeklődőek, akkor szólok, hogy volt amikor pénzbírság  – 600 korona – , sőt, börtön (2 hónap elzárás) is járt a tojásfestésért Magyarországon, az I. világháború idején. A tilalom alól csak 1920-ban kapott felmentést a lakosság.

Zárásként, néhány érdekesebb ünnepi szokás a világból:

Anno az orosz cárok a húsvéti ünnepek alkalmából a feleségüket vagy édesanyjukat Fabergé-tojással ajándékozták meg; Svédországban a gyerekek húsvétkor húsvéti boszorkánynak öltöznek be, majd házról házra járnak, és az általuk készített rajzokat kínálják, abban bízva, hogy édességet kapnak értük; Brazíliában húsvétkor Júdást ábrázoló szalmabábukat készítenek. Ezeket kiakasztják az utcára, a járókelők pedig ütögetik őket. Az aktuális botrányokba keveredő politikusok gyakran „válnak Júdássá”, és az emberek úgy engedik szabadjára a haragjukat, hogy az őket ábrázoló bábukat ütögetik.

Remélem szusszantak egy jót?! Mindenkinek kívánok kellemes ünnepeket!